Királyhelmec ugyan sohasem volt szabad királyi város, de már igen korán – az ismert okiratok szerint legkésőbb 1461-ben –elnyerte a mezővárosi (oppidum) rangot, ami ugyan kisebb előjogokat biztosított, mint amit a szabad királyi városok kaptak, mégis fölébe emelte a birtokos nemesek által uralt falvaknál (villa).
Királyhelmec címere az ősi városi címerekhez sorolható. Az első ismert lenyomata ugyan csak 1561-ből került elő, de a kései gótikus stílusa arról árulkodik, hogy eredeti formája valamikor a 15. században keletkezett, amikor már az okiratokban ”Oppidum de Helmecz”, azaz mezővárosként emlegetik településünket. A címer korábbi eredetéről az a tény is tanúskodik, hogy a másolat körfelirata hibás – a másoló vagy nem tudta kibetűzni a kopott feliratot, vagy nem ismerte jól a kor hivatalos latin nyelvét, és így került „HOSPITUM” (vendégszeretet) a helyes „OPPIDUM” (mezőváros) helyére! Királyhelmec mai, hivatalosan is elismert címere: ezüst pajzson vörös szőlőfürt, zöld indákkal övezve.
A város mai, hivatalosan elismert zászlaja a honi zászlókialakítás szabályainak figyelembevételével volt megalkotva, az SzK Belügyminisztériuma Heraldikai Bizottságának ajánlására. Lényegében a címer színeit másolja a következő sorrendben: piros – zöld – fehér – zöld – piros.
A Magyar Királyság létrejötte után a település és az egész Bodrogköz Zemplén megye kötelékébe kerül. A helység nevével„“Helmech”“ az 1214-ben keltezett leleszi alapítólevélben találkozunk.